Mogyoród község

Adatok

Régió: Közép-Magyarország
Megye: Pest megye
Kistérség: Dunakeszi kistérség
Lakosság: 4988 fő
Terület: 34.47 km²
Népsűrűség: 144,71 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 28

Fekvése

Budapesttől északkeletre, Fóttól délkeletre, a Gödöllői-dombság hajlatában fekszik. A községet a Budapest-Gödöllői HÉV vonal keresztezi. Községünk Budapesttől 18 km-re található az M3-as autópálya mentén, a Cserhát délnyugati nyúlványát képező Gödöllői-dombság K-Ny-i irányú mély völgyeinek egyikében.

A település sajátos adottsága, hogy szinte 'kettészeli' az autópálya, ami könnyű és gyors elérhetőségét biztosítja. Ellenben a lakosoknak ez több hátrányt is jelent, mivel fizetős lévén, többen elkerülik, ezért a falu főutján teszik meg útjukat, miáltal a helyi házak falai és a főút erős rongálódásnak vannak kitéve... A budapesti Örs vezér térről induló HÉV gyors és gyakori kapcsolatot biztosít mind a fővárossal, mind pedig Gödöllővel. A HÉV-állomást rendszeres buszjárat is összeköti a község többi részével.

Természeti adottságai miatt Mogyoród kiválóan alkalmas kisebb kirándulásokra, sétákra, télen szánkózásra. A dimbes-dombos táj legmagasabb pontja a Somlyó-hegy (Gyertyános 326 m), melyen a Makovecz Imre által tervezett Szent László kilátó-kápolna található. Mogyoród természetes vizekben gazdag, területét keresztül szeli a Csíkvölgyi-forrásból eredő Mogyoródi-patak. Határában található még a Sződrákosi-patak. Állóvizeink a Pusztaszentjakabi-tó (Tölgyesi-tó) és a Kerek-tó.

Mogyoród lakossága hagyományőrző közösség, szokásaiknak részben történelmi, részben pedig vallási gyökerei vannak. Az egyes ünnepeken és évente megrendezett eseményeken rendszeresen sok helyi lakos vesz részt.

Története

Mogyoród kedvező elhelyezkedésének köszönhetően már az ókorban és a középkorban is lakott település volt. Ezt különböző leletek bizonyítják.

Kiemelkedő történelmi esemény volt az 1074. március 14-én lezajlott mogyoródi csata, amelyben Géza és Szent László Árpád-házi hercegek döntő győzelmet arattak a német császár által támogatott Salamon király felett, megszüntetve a hűbéri függőséget. A győzelem emlékére László bencéseket telepítve, apátságot alapított a mai Klastrom-dombon. A faluról való első írásos emlékeink innen vannak. (Ma az apátság helyén park és emlékmű áll.)

A későbbi időkben a falu nem tartozott a térség jelentős településeivel, a lakók földműveléssel (búza, szőlő), állattartással foglalkoztak.

A rendszerváltozás után a fejlődés felgyorsult a faluban az építkezésekkel; gyárakat, szórakoztató létesítményeket hoztak létre, az M3as fizetőssé tétele után a helyi forgalom is drasztikusan emlkedett, több új lakó is települt Mogyoródra, mely jónéhány nyugalomhoz szokott lakos jogos ellenérzetét váltotta ki. 2007-ben a Gödöllőiből a Dunakeszi kistérségbe került.

Nevének eredete

A falu neve a mogyoróval, illetve a mogyoróbokorral kapcsolatos, hiszen mogyoród jelentése: mogyoróban gazdag. Mára már csak néhány mogyoróbokor maradt a község területén. Ezek közül egy a plébánia udvarában található. A településnév történelmi dokumentumokon több formában is megjelenik: hazai oklevelekben Mogyoród néven, török adólajstromokon Magoród-ként, Mogyorós-ként, külföldi, egyházi okleveleken pedig mint Monorond, Mangerat, Munerod, Mamorade.

Nevezetességei

Katolikus templom (barokk, 1749, egy régi bencés monostor romjaiból épült)
Kálvária és Nepomuki Szent János szobor (barokk, XVIII. század)
Hungaroring
Pince sor
Fő tér

Képgaléria

Következő községek

További községek